Saphira testvére

Galbatorix király még mindig fogságban tartotta Saphira egyik testvérét.

Ki kell szabadítanunk a testvéremet, mielőtt Galbatorixnak sikerül kikelteni, és a hatalmába keríti. Gondolta Saphira, miközben Eragonnal a hátán utazott át a Hadarac sivatagon.

Én is így gondolom, de  ha ki is szabadítanánk, hogyan találnánk meg a Lovasát?.

Az a kisebbik gond, de ha ott marad a kincstárban, és Galbatorix találja meg a Lovast, akkor sokkal nehezebb lesz a dolgunk.

Van benne valami igazság. De van már valami terved is?

Hát…Esetleg. Ekkor megosztott pár képet Eragonnal.

Végül is nem lehetetlen, de előtte be kéne fejeznünk Oromis leckéit.

De ez nem várhat!

Most akkor sem tudunk mit tenni, nem vagyunk felkészülve egy ilyen mentőakcióra. És ha elkapnak…Rajtunk múlik Alagaesia sorsa! Ha elfognak minket, végünk, és vége a reménynek is!

A nap már majdnem eltűnt a látóhatár mögött, mikor Saphira újra megszólalt.

Rendben, befejezzük a tanulást, de amint vége, ígérd meg hogy kiszabadítjuk a testvérem és megkeressük a lovasát.

Rendben, megígérem.

Mikor megérkeztek Du Weldenvardenbe, már javában éjszaka volt, de a sötét felhőktől egyetlen csillag fénye sem ragyogott az égbolton. Egyenesen fölmentek a szobájukba, hiszen kimerítette őket a fárasztó utazás.

Másnap, szokás szerint elindultak Oromis házához. Mielőtt elkezdődött volna a napi kiképzés, közölték elhatározásukat Glaedr-al és Oromis-szal. Oromis nem fűzött hozzá különösebb megjegyzést, csupán annyit mondott: - Ha ti ezt már elhatároztátok, úgysem tehetek ellene semmit. Csak arra kérlek titeket, legyetek óvatosak és bölcsek, akkor nem eshet bajotok.

- Ígérjük mester.

Bár Oromis nem közölte velük, érezték, hogy segíteni szeretne, mert egész nap olyan feladatokat kaptak, hogy hangtalanul jussanak be valahova és vigyenek el valamit. Eragonnak az 5. alkalommal sikerült teljesíteni a feladatot, ami számára nagy előrelépés volt. Saphira még küszködött, hisz méretei nem tették lehetővé, hogy könnyen bejusson kisebb helyekre is, de a 6. alkalommal ő is megszerezte a kijelölt „kincset”.

Kezdetnek nem is rossz, de azért még van mit tanulnotok. Jegyezte meg Glaedr a nap végén.

Igyekezni fogunk a lehető legjobbat teljesíteni, mester. – mondta Eragon.

Hazafelé menet Saphira megjegyezte: - nem is olyan könnyű, ahogy terveztem. Hangjából egy cseppnyi bánat és reménytelenség áradt. De Eragon megnyugtatta sárkányát: Ez volt az első alkalom, és ahhoz képest elég jól ment. Ne várjunk magunktól túl sokat, de ha keményen tanulunk, sikerülni fog. És ha mégsem, legalább megpróbáltuk.

Saphira hálás volt barátja megjegyzéséért, és a további beszélgetés már kellemesebb hangnemben folytatódott.

Folytatás következik!

Írta: Saphira13

ui.: Ha kedved van te is írj!