[121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1] [Archívum]
Saphira eltűnt, s megjennz Garrow.
G. - Szervusz fiam. Hát Rorannal mi történt?
E: ő hát sokkot kapott..
G: - Értem...
E. - De bácsikám, téged nem írtak ki a történetből?
G: - Hát, visszaírtam magam. Személyesen ismerem Christophet Paolinit!
E: - Értem...
G: - A követ még mindig nem adtad el?
Erre az emlegetett tojás kikelt, hozzáért Eragon másik kezéhez.
E: - Baszsus, most mind a két kezemen van egy hülye jel? |
E: Mi????? Garrow? De hát őt kiírták a történetből! - Előkapja a könyvet. - Itt van! Az élet őrülete c. fejiben! - Mutatja a könyvet. - Saph, tűnj el! Gyorsan! Ha meglát akkor ős is itt fog ájuldozni! Majd máshogy beadom neki.
S: Rendben! De vigyázz a tojásomra!
|
E: - Aha! Nézd, mint ez - felemelte kezét, a gedwey ignasia felizott, majd elkiáltotta magát - Brisingr!
A párnája helyén hamu állt. Roran hülledezve nézett.
R: - Az meg mi a farkam a tenyereden?
E: - Gedwëy ignasia
R. - Was?
E: - Lovas vagyok, eszement! Nem hallottál még róla?
R: - He?
E: - Na ezzel nem megyünk semmire... Saphira, előjöhetsz!
R:Ki az a Saphira? OoooOOoooOOo Eragon, távollétemben becsajoztál?
E: - Majdnem - erre leszállt egy kék sárkány. Roran pedig elájult
S: - Ez meg ki?
E: - Ne légy már te is ilyen műveletlen! Ecsém...
S: ő az öcséd?
E: - Áh ez már fáj, Saph! Tudod mit? Le van xarva, ki kicsoda. - felkapta Rorant, majd bevitte, lefektette az ágyára.
S: - öh, Eragon?!
E: - Hümm?
S: AZt mondtad, minden olyan, mint régen..
E: - Igen, és?
S: - Hát, ha minden olyan, itt vagyok én!
E: HE?
S: - Nézd, itt a tojásom!
E: - Hüh
S: - és Garrow!
|
E: Hát ez tök jó! Nincs senki, aki megmdja mit csináljak, mikor menjek megmenteni a világot. És végre nem kell anulnom! És, ami a legjobb, hogy nem kell hallagtom Murtagh szövegét, hogy mmilyen béna vagyok! Ez aztán az édes élet!
S: És Tövis sincs itt, hogy idegesítsen!
E: Csend béke, és nyugalom!
S: Nem fognak értünk aggódni?
E: Na és akkor?
S: Te... valaki jön!
E: Gyorsan, bújj el!
S: Rendben! - Saph elbújt az erdőben. Hamarosan kopogtattak, és nyílt az ajtó. Roran lépett be.
E: - Roran! Hát te meg hogy kerülsz ide?
R: Gondoltam, szétnézek errefelé. Látom, hogy minden úgy áll, ahogy régen...
E: Gondoltam, helyre rakom Carvahallt. - Vigyorodott el.
R: Te voltál?
E: Ja. Nem tudod, milyen egyszerű! Csak egy kis varázslat és kész is.
R: Varázslat?! |
M: - Nem baj, egy időre belőle is sok volt.. Nosztalgiázzunk mi is, egy időre elég Eragonból...
B: - Jól beszélsz!
A: - De én utána akarok menni!
M & B: - Mié?
A: - Mert... - azzal felpattant Tövisre és elrepült.
M: - Tövi, gyere vissza!
T: - Nem tudok mozogni, Arya nem hízott mostanában?
M . -Akkor hogyhogy repülsz, izomagy?
T. - Kimondta, hogy repülök? A legközelebbi tó mélyén vergődök, ahogy Arya püföl, hogy menjünk ki... |
Saph gyorsan repült. Eragon már majdnem elaludt a hátán, mikor Saph szólt, hogy megérkeztek.
E: - Szegény falum, jól lerombolták! Na mindegy. Helyrehozom! - És varásolt. Egy pillanat múlva Carvahall úgy nézett, ki mint új korában! - Most gyerünk haza! - Újra felszálltak, és elindultak a tanya felé, ahol Eragon a Ra'zacok (nem tom nem kevertem e öss Brom kardjával) megjeneéséig lakott. Gyrsan rendben volt ez is, és Eragon nyugodtan dőlt le régi ágyába.
-------------------------------------------------------
M: Szerintetek Eragon hova a fenébe tűnt el?
A: Fogalmam sincs!
B: Talán hazament nosztalgiázni... |
Arya, Brom, Tövis és Murtagh, meg a többiek kitágult szhemekkel meredtek a semmibe, ahol Saphira és Eragon eltűnt.
M: - Most meg ő tűnt el...?
A: - Nem baj, Murci, most itt vagy te
B: - Úgy van, kölcsön kenyér visszajár
Mindenki helyeselt, majd együtt elvonultak bulizni a VardenNight Discoba. |
E: - Ááááááá! Kísértet! Segítség! Help! - Fejvesztve rohant ki, és bújt Saphira mögé.
S: - Mi történt, kicsim?
E: Szellem! Murtagh kísértete! Védj meg!
S: Hol? Ha a közeledbe jön, szétszedem! Ugoj fel a hátamra! Elmegyünk!
E: Hova?
S: Carvahallba!
E: Oda? De minek? Hiszen porig rombolták!
S: Majd újra építed. Ott Murtagh szelleme sem talál meg soha!
E: Jó!
Azzal elrepültek a hatalmas Gerinc - hegység felé... |
De vpolt még egy. Egy hatalmas ajndék, egy ismeretlen feladótól. Eragon alig bírta abbahagyni a memóriát, csak a többiek bíztatták, hogy azt is nyissa ki.
E: - Hát jó - morogta, mikozben az ajándékot szemlélte. Felnyitotta, de azonnal felrobbant, s eragon feje hótfekete lett, haja meg lepörkölődött.
E: - ÁÁÁ ez mi volt? Hol a hajam!?
M: - Meglepi! - ugrott elő a dobozból murtagh... |
| Bromtól kapott egy új nyerget Saphirára a másik helyett, és még sok mást is: foci labdát, Eragon című könyvet, amin Saph volt, aztán a 2. részét, az Elsőszülöttet, amin Tövi volt, Eragonos DVD-t, meg egy pólót is. Aztán volt még ott egy ovisoknak való memória játék macikkal, meg Hupikék Törpikékkel. Eragon nagyon örült a sok ajándéknak, és azonnal leült játszani a memóriával... |
Saphira egy szárnycsapással belesöpörte az összes port, ami Murciból maradt. Nézték a lukat, de még mindig nem hallottak semmit. De ekkor a sok por a fejükre esett.
E: Basszus ez mi?
S: Szerintem olyan mély lyukat ástál, hogy visszaesikide...
E: Ó a franc... Akkor ássunk mégegyet!
Gyorsan ástak mégeyget. EWz épp megfelelő volt. BEleszórták a porszemeket, majd mentek is a bulira...
Eragon épp a meghívottak listáját nézte, amíg a vendégeket várta.
Saphira
Tövis
Arya
Brom
Galbatorix
Orik
Nasuada
Murtagh..
E: - Murtagh?! Ja, biztos azért van meghívva, mert el kell temetnünk...
______________________
Pár perc múlva, mikor mindenki megjelent, egy ajándékhegy volt a sarokban
E: - Jééé, ajándék?
Galbatorix: - Igen, fiam, hogy megköszönjünk, hogy elégetted ezt a szerencsétlent!
Eragon nekiesett az egyik ajándéknak, amit Arya küldött. Kinyitotta, s benne volt egy...
E: - Agy??
A: - Igen szívem, ez rádfér...
|
S: Tövinek nem hogy meg kellett volna halnia?
E: Tényleg! A francba! Ez lehet, hogy azt jelenti, Murti nem halt meg rendesen!
S: Ez baj!
E: Bizony baj! Gyorsan el kell temetnünk, mielőtt még feltámadna! Nem kockáztathatunk!
S: Rendben!
Elszálltak a legközelebbi temetőbe ahol Eragon varázslattal ásott egy lyukat Murcinak. Csak sajna olyan mély let, hogy nem látszott az alja... |
Murtagh egy ordítással összeesett. Mikor a lángok elhalltak, márcsak por maradt utána.
E: - Na ezzel megvolnánk - söpörte ráérősen a tenyerét. - Ki szervezi a temetési bulit?
A: - Én majd sütök tortát!!! Ezt meg kell ünnepelnünk!
B: - Én meg hozok jó sok méhsert. Muszály berugnom... - azzal elvonult. - Majd küldjetek meghívót!
S: - Na, Eragon, ezt jól megcsináltad...
E: - Nem is örülsz?
S: - ÖRÜLÖK?? ÖRÜLÖK??!! Mi az hogy örülök? Majd megpukkadok a boldogságtól!
T: - Hogy lehettek ennyire gonoszok?
E: - He?
T: - Mi az hogy he? Senki se hoz virágokat? Ennyire gonoszok hogy lehettek...
E: - JAA a virágok, majd Saph elintézi, uuugyyeeeee Saphira?
S: - Persze!
E: - Én meg megtervezem a meghívottak listáját. Oltári nagy buli lesz! |
M: Nem mindegy az?
E: Nem! - Kiabál dühösen.
E: Elegem van belőle! Megölöm!
S: Eragon, ne! Mégis csak a bátyád!
E:De egyáltalán nem úgy viselkedik!
E: - Brisingr! - Kiáltotta, tenyere felizzott, majd kékes lángok csaptak elő belőle, amik eltalálták Murcit..... |
S: - Mi volt ez?
E: Átvertem Murcit.
S: Eragon, ezt még megfogod bánni, tudod, hogy a bátyád bosszulós stílus...
Eragon nem válaszolt, csak gonoszul vigyorgott, közben a legközelebbi átverési tervén gondolkozott. Lassan megjelent elöttük Murtagh, amint tövisen ülve, egy nő ül elötte, s Murti szenvedélyesen átkarolja. Eragon jobban megnézi a nőt, s látja, hogy ARYA AZ! De erre Murtagh kilöki a nyeregből, s a nő zuhanva repül le, majd a földön szétplaccsan. Eragon könnyes szemekkel utánarepül, de látja, hogy akin sírt, az csak egy műbaba volt. Mögötte feltűnt Murci aki röhög, mellette Arya és Brom kacag.
Mind: Április bolondja!
E: mióta van április? |
Eragon elgondolkodik egy pillanatra, majd vigyorogva mondja:
E: - Te Murti! Képzeld, tudod, hogy Brom megcsal? - Murtagh megáll, majd visszanéz. Hirtelen rohan oda öccséhez.
M - Mi? Ez nem lehet! Mondd, hogy csak viccelsz!
E: - Szoktam én ilyeneket mondani, ha nem igaz?
M: - Nem... nem szoktál.
E: Akkor hidd el!
M: - De.... ilyen nincs!
E: - Sajnálom bátyus... - A vállára teszi a kezét.
M: - Most... mi legyen?
E: - Hát, én igazán nem tudom.
E: Shap, gyere értem kérlek!
S: Látom, jobban vagy!
E: Igen!
Eragon óvatosan elhátrált Murcitól, aki teljesen össze volt törve, és azzal foglalkozott, hogy összeszedje saját maga szilánkjait. Saphira leszállt melletük, majd Erike felugrott rá.
E: Murtikám, nyugodj meg csak vicc volt! - Hatalmasat röhög.
M: - Mi? Te becsaptál? Az egyszem bátyádat? utállak!
E: Úgy kell neked! Hihi! - Azzal elrepültek othagyva a dühös Murcit aki az Arayátol lopott CSÚNYA GONOSZ TERVÉN dolgozott... |
E: Ideje, hogy visszavágjak!
S: Nyugodj meg, kicsim, mivel tudnál te visszavágni?
E: Hát te sem hiszel bennem? - megint sír, majd lepattan a sárkányról. Ez elég furcsa, mivel többszáz lábnyira a föld felett voltak, de csoda módján semmi sem történt vele...
E: "Meegmutatom én, hogy mire vagyok képess.."
Egy ideig még gyalogolt, mikor betért a sarki kocsmába. Murtagh ült az egyik heverőn, s csajok vették körül.
E: - Murtagh, beszélnünk kell! - csapta be dühösen az ajtót.
M: - Ne most, öcsi, nem érek rá....
E: - Ah, azt látom... De ha én mondom, JÖSSZ! - azzal felrángatta a bátyját a székből, s kiráncigálta a kocsma elé.
M: Na miről akartál dumálni?
Eragon színtelen arcal bámulta, de egyszer csak felfelé nézett.
E: - Te, az nem Tövis egy sárkánylánnyal?
M: - Hümm... Öcskös, kikéne nőnöd ezekből a dedós átverésekből! - neveti, majd előjön a nemrég Murit körüölvevő csajok serege, s kacagva elvezeti az ifjút. |
Gyorsan körbetaogatja az arcát, sőt tükröt is varázsol magának, hogy biztos legyen a dolgában.
E: - Huh semmi. - Megnyugszik.
M: - Szóval nem vette észre azt a nagyon nagy bibírcsókot...
E: - Milyen bibírcsók? - Megint tükör.
M: - Haha! Bevetted! 1-0 ide!
E: - Utállak! - Felugrik Saphra és elrepülnek.
E: Utálom, utálom, utálom, utálom!
S: Jól van, elhiszem. - Válaszolt Saphira kedvesen.
E: De olyan gonosz velem! - Már sír.
|
Murti lerántotta magáról Eragon kezét, majd a távolba meredt.
E: - Most meg mit nézel?
M: - Bármit, csak ne a képedet...
E: - Ezt most miért mondod? Van valami az arcomon? - aggodalmaskodott. |
E: - Tényleg kezdesz meghülyülni. - Csóválta farkát Eragon, majd fejét is, és végül a sajátját.
M: - Ezt most mér mondod?
E: - Mert igaz!
M: - Persze, persze! És te csak ne csóváljad a fejem! |
[121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1] [Archívum]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés